Itt az új év, és már majdnem beszáradt a billentyűzet, úgyhogy ideje kicsit ismeretterjedni. Több téma is eszembe jutott az elmúlt időszakban és a címben jelzett navigációs segédrendszerre, illetve a hozzá hasonló megoldásokra esett a választásom.
Nos, miről is van szó?
A GPS rendszer, mint olyan jónéhány pontatlanságtól terhelt. Ezek sokféle csoportba sorolhatóak és többféle okra vezethetőek vissza.
Egyrészt a GPS, mint navigációs rendszer katonai eredetű. A polgári "kommersz" felhasználás gyakorlatilag pénzkereseti lehetőség az USA kormánya számára. (Tudtátok pl., hogy a rendszer használatáért fizetni kell, és hogy ezért kerülnek a készülékek ennyire sokba?) Szóval ott tartottam, hogy az USA alapvetően katonai célú navigációs rendszert épített, és mint ilyet, nem feltétlenül szeretné pl. az ellenségei kezébe adni. De legalábbis nem annyira pontos rendszer formájában, mint amilyen a katonai változat. Igen, a mi számunkra korlátozott a rendszer pontossága, sokszor ideális feltételek mellett sem csökkenthető a hiba 20 méter alá.
A másik nagy probléma a másfél GHz körüli frekvenciával van (nem nagyon lehetne amúgy jobbat kitalálni erre), mégpedig az, hogy a légkörben előforduló szennyezettség, illetve a földközeli tárgyak befolyásolják ezen hullámok terjedését. Pl. sűrűn beépített városi környezetben a legjobb vevők se tudnak komoly pontosságot produkálni, de ugyanez igaz pl. egy szurdokban a szabadban.
Ez mind semmi, ott van még Murphy is. Tudjátok, ami elromolhat, az el is romlik egyszer. Itt most a műholdakra gondolok. Mivel manapság a világ egyre inkább támaszkodik a globális helymeghatározásra, fontosabb, mint valaha, hogy tisztában legyünk a rendszer működőképességével - integritásával. Természetesen erre beépített önellenőrző mechanizmus áll rendelkezésre, földi megfigyelő állomások ellenőrzik folyamatosan a műholdak állapotát (health status). Csakhogy ezek viszonylag lomhák, akár több óra is eltelik, mire a rendszer a vevők felé jelzi, hogy pl. egy műhold "rosszul tudja az időt".
Kérdezhetnétek, hogy miért érdekel ez engem? Nézem a kijelzőt, azért ha rossz utcában vagyok az hamar észrevehető, és még a ládákat is a "geoösvény" alapján keressük az utolsó pár méteren, nem a műszerrel.
Hát azért, mert egy halom olyan helyen használják a polgári GPS rendszert, ahol lehet, hogy nem kéne ennyire támaszkodni rá. Ilyen a polgári repülés pl., vagy a hajós navigáció. Aztán pl. az életmentő csapatok, akik eltűnt embereket keresnek elhagyatott terepen...
A fenti problémákra próbálnak megoldást felmutatni a különféle segédrendszerek, mint pl. Európában az EGNOS [European Geostationary Navigation Overlay Service]. Az amerikai WAAS és a japán MSAS rendszerekkel együtt korlátozott területű, de javított pontosítást és integritást biztosítanak a GPS rendszernek. Mindezt ingyenesen. Kvázi. Merthogy a vevőkészülékeknek támogatniuk kell a szolgáltatást.
Lássuk, hogy működik!
Először is. A GPS rendszer ugye 24+3 NAVSTAR műholdból áll, amik majdnem 20km magasan föld körüli pályán keringenek. Naponta 2x meg is kerülik a sárgolyót. A földi állomások jellemzően azt figyelik, hogy ezek a műholdak milyen állapotban vannak, a rendszer koordinálásában vesznek részt.
Az EGNOS nem önálló rendszer, hanem a GPS navigációt egészíti ki. Három geostacionárius, vagyis "egy helyben álló" műholdból áll, amelyeket nem is emiatt lőttek fel eredetileg, több más funkciót is ellátnak. A három műhold: IOR-W, AOR-E, ESA ARTEMIS.
A földön telepített állomások nélkül a fent "álló" három kávédaráló viszont semmit sem érne. 34 állomás (RIMS) figyeli az integritást, melyeket 4 főállomás fog össze, a kiszámított hibajel-információt pedig hat darab uplink állomás tudja felsugározni a műholdakra.
A működés jellegzetességei:
1.: A műholdak fedélzetén nincs elsődleges jelgenerátor, nem önálló jelforrások
2.: A jelfeldolgozás a földön történik
3.: A földi állomások küldenek fel jelet, és a visszaérkező jel hordoz információt
4.: A RIMS állomások figyelik az EGNOS műholdak pozícióját és összevetik a GPS információkkal
5.: A kettőből hibajelet (offset) képeznek, amelyet a 4 főállomásra továbbítanak földi adattovábbítás segítségével
6.: A főállomások meghatározzák az adatokból a GPS rendszer aktuális pontosságát
7.: Ha kész, a minden hibát tartalmazó kompozit jelet még mindig a földön továbbítják az uplink állomásoknak, amelyek felküldik azt a 3 EGNOS holdnak
8.: Az EGNOS holdak a korrekciós jeleket sugározzák vissza az alkalmas földi vevőkészülékeknek
9.: A kompatibilis vevőkészülékek figyelembe tudják venni ezen információkat, így pontosabb helyzetinformációt biztosíthatnak gazdájuknak.
Jó, akkor ez most már tuti tökéletes rendszer?
Természetesen nem. Egyrészt a polgári GPS rendszer 20 méter körüli pontosságát így is csak két méterre lehet leszorítani. Ez nem lenne rossz, de ráadásul ez nem is mindig igaz.
A legnagyobb gond eme korrekciós rendszerekkel, hogy pont a pontosságot előnytelenül befolyásoló domborzati/beépítettségi viszonyok tesznek be ezeknek is. Ráadásul ez a probléma földrajzi helyszíntől is függ: nem mindegy, hogy a geostacionárius pályán dekkoló műhold milyen szögben látszik az adott helyről. Ha ugye pont alatta állunk, akkor a domborzat és az épületek nem nagyon árnyékolnak be, míg a hatóterület határa felé távolodva a helyzet folyamatosan romlik, tulajdonképpen ezek az objektumok árnyékolnak. Szemléletes cikk szól erről a problémáról itt.
Van-e magyar vonatkozása a történetnek?
Persze, mindennek. :) Az EGNOS haszna természetesen nem elsősorban a geocaching terén elentkezik. Egyrészt a GPS rendszer pontossága az EGNOS révén főleg a függőleges pozíció meghatározásában javul drámaian. Ez természetesen a légiforgalom szempontjából fontos. Az EUROCONTROL nevű nemzetközi szervezet foglalkozik a tökéletesen egységes európai légiirányítás megszervezésével és ezen belül az EGNOS élesben történő használatának tesztjével is.
Ebben a munkában Európa műszaki egyetemei vállalnak nagy szerepet, ezen belül a BME is. 2003-tól egy kombinált GPS-EGNOS inspekciós állomás működik a főépület Petőfi-híd felőli oldalán a tetőre szerelve. Messziről látszik, elég feltűnő kedvenc Combinóinkról is könnyen kiszúrhatóak a kültéri eszközök. A BME tehát egyfajta kontrolling tevékenységben nyújt segítséget, a cél az, hogy minél megbízhatóbbá tegyék az egyébként még mindig tesztfázisban működő EGNOS rendszert.
A jövő
A jövőben - ami nem tudni, hogy mikor fog eljönni -, lesz egy önálló európai GPS rendszerünk, amely Galileo névre hallgat. Ha igaz, az EGNOS egy az egyben integrálódni fog ebbe, illetve a megszerzett tapasztalatokat hasznosítani lehet a majdani önálló európai helymeghatározó rendszerben.
Az EGNOS közelebbi hasznosításának látszik a már említett légiirányítási felhasználás. A jövőben javulni fog a repülőgépek irányíthatósága, javítható lesz az autmatikus le és felszállások pontossága. Idővel teljesen automatizált önálló navigációs rendszer válhat az EGNOS-ból, vagy utódjából. Szélsőséges ötletek szerint a toronyból lehet vezérelni (nem irányítani) a gépeket, ezzel kézben tartandó a gyorsan telítődő európai légteret.
Néhány link, amelyek segítettek a bejegyzés készítésében:
Kratochvilla Krisztina és Takács Bence cikke a Kütyü magazinban
ESA oldal az EGNOSról
Forián-Szabó Márton EGNOS elemzése szintén a Kütyü magazinban
Karácsonyi ajándék volt a kicsike, tehát végéhez közeledik az első éve. Épp ideje a számvetésnek ilyentájt!
Ha valaki túraGPS vásárlására adja a fejét, manapság két választása van: Garmin, vagy Magellan. Tudom, hogy most sokan felhördülnek kezükben PDA-val, de hosszú távon azt hiszem nekem fognak igazat adni. Később tervezek egy ilyen "kesseljünk PDA-val" bejegyzést, én is úgy kezdtem.
Az első benyomások a kicsomagolással kezdődnek ugyebár. A doboz nincs túlcsicsázva, maga az eszköz pedig eléggé kézreáll.Szép gumirozás körben - ez jól jön esőben -, a színe pedig (kívülről ettől 210-es) olyan "kopottsárga". A gombjai viszont fertelmesek elsőre, leginkább a nyolcvanas évek kvarcjátékaira emlékeztet... Így utólag semmi gond nincs velük, magam is meglepődtem.
Bekapcsolás után a mai halandó rögtön sokkot kap: a sok színes csilivili kijelző
után ez bizony monokróm.Hatvan rugóért valami, aminek nincsenek színei? Nos nem akkora gond ez, sőt. Aki a színes kijelzőért venne komolyabbat, szerintem felejtse el: többet fogyasztanak és jellemzően saját akkusak valamiért ezek a modellek már...
Ha már itt tartunk, akkor a gyári specifikáció szerint hol 17 órát, hol meg 18 órát látok megadva.Persze vegyes használatban, néha kijelző világítással.Nem tudom, ki hogy van vele, de ez nekem nagyon szimpatikus volt. A valóság ennél kicsit kevésbé rózsaszín, nekem kb. 13 órát bír ki. Igaz nem szárazelemmel, hanem 2700mAh-s Ansmann akksikkal. Node álljunk is meg egy szóra! Ha eleve ennyit bír az ugye máris nem semmi. Node ha a sarki trafikban is hozzáférhető ceruzaelemmel is vígan muzsikál, akkor meg nem nagyon kell aggódni avégett, hogy cserben hagy. Engem nem is hagyott még.
Szóba került a háttérvilágítás. Az kérem naranncssárga (amber), és két fokozatban állítható. Az alapfokozat mindenkinek elég, de aki meg akarja vakítani magát, az bátran tegye a másodikra. :) Amúgyilag külön gomb van a kapcsolására az eszköz oldalán. Természetesen időzíthető is, utolsó gombnyomástól ketyeg az óra. Már nem tudom, meddig is, de így emlékezetből vagy fél percig biztos.
A fentiek már elégségesek lettek volna számomra a tavaly év végi kínálatból való kiválasztásra. De van még egy-két dolog.
Először is: nekem olyan laptopom van (és ez az egy gépem van), amin nincs soros port.Úgyhogy elég vastagon szűrődött a mezőny. Most ugye lehet csapkodni az asztalt, hogy vannak ilyen csuda soros-USB átalakítók pár ezerért... Csakhogy ezekből minden 10. nyerő, ilyen vagy olyan okokból kb. lutri, melyik működik pont ezzel az eszközzel, ha egyáltalán akármelyik. Ahogy néztem egy éve a kínálatot, majd egy százas körül voltak azok a GPS-ek, amik alapból USB-sek. No ez az. Van hozzá király célkábel, meg még annál is érdekesebb csatolófelület. Íme:
Aztán van itt más kérdés is. Ez egy térképes GPS. A legtöbb ilyen eszköz tavaly év végi állás szerint alig pár mega tárhellyel akarja az ember szemét kiszúrni. De ez nem elég: a drágalátos gyártók adják a legtöbb GPS-hez a megfelelő célszoftvert. A gyanútlan felhasználó meg örömködik, hogy tök jó, van egy térképes GPS-em, soha többé eltévedés, ez az izé majd "rárak engem a térképre". Persze. Ha megvetted a szoftvert, benne a térképi állománnyal. Na nekem ez nagyon nem tetszett. Még mielőtt terepi vevő vásárlásába kezdtem volna, ennek utána jártam. A helyzet az, hogy igazi terepi "turista térkép" az országról nincs. Nincs. Csak néhány régióról, pl. a Pilisről valami tízegynéhány ezer forintokért. :) Nekem se tetszett ez. Oldalt a menüben van egy link egy ruszki oldalra (MSH-tools), ahol angolul vannak howto-k erre az esetre. Jellemzően Garmin térképeket lehet átportolni nagy nehezen Magellanra. Érdemes elmerülni benne, ha az ember érdeklődik az ilyenek iránt, talán leírást is csinálok egyszer belőle magyarul.
Ez ugye elég sovány lenne így... Szerencsére csakhamar eljött a messiás a turistautak.hu jóvoltából. Gondolom másnak is bejöhetett ez az Explorist sorozat és a fórumokban kikövetelték a fiúktól, hogy legyenek Magellan verziók is a térképeikből.
A srácok előtt le a kalappal, egészen kiváló, valódi bejáráson alapuló ingyenes térképeket lehet letölteni tőlük. Azt hiszem, ezeket mindenkinek ki kell próbálni! A városok sokszor utcaszintűek, a turistautak, kerékpárutak nagyon részletesen benne vannak és még szintvonalakat is ábrázol... Jelenleg 18M a mérete az adatbázisnak, amit egyben, részletes térképként kell az eszközre tölteni.
Apropó. Ebben 22mega szabadon írható tár van. Ezen osztozik a POI, a részletes térkép, a tracklog és route adatbázisok értelmes rendbe szedett könyvtára. Csak mondanám, hogy Windowsos meghajtóként látja a gép a GPS-t, egy mozdulattal át lehet dobni rá a térképeket és lehet mahinálni a tracklogokkal is.
Akkor jön a feketeleves. Olyan nincs, hogy valami tökéletes.Ez se az. A legutálatosabb problémám vele az volt, hogy lehet felrakni egy bicajra pl. anélkül, hogy újabb vaskos tízezreket kidobnék az ablakon és a cucc se ugorjon le. Nincs felfogatási pontja és eléggé gömbölyű, nehéz házilag megoldani.
Aztán nagynéha, ha elveszti a jelet, költ valami pozíciót, ami szerinte helytálló. Pl. Balatonnál bementünk egy fenyvesbe és persze ez betette neki a kertkaput. Ez még normális is, de amit a tracklogba rögzített az több, mint érdekes volt. A negyven kilóméteres kis túránkba beletoldott 4-5 pontot Szlovákiában kb., így plusz párszáz kilóméterrel gyarapodott az utunk. :) Ezek persze utólag orvosolhatóak, és összesen 2x fordult ilyen elő az egy év alatt, szerintem együtt lehet élni vele.
A harmadik, de ez már tényleg a szőrszál hasogatása, hogy a saját órája az kb. butább, mint egy 20 éves kínai "kárcórá". Képtelen szabadonfutásban mérni az időt, a mérnökök nagyon a műholdakra támasztják ezt a részét. Terepen ugye ez nem baj, de azért érdekes.
Még utoljára annyit, hogy állítólag létezik hozzá magyar menü, de ezt csak a forgalmazó mondta anno. Én inkább egy friss firmware-t kértem rá, de angolul. Azt hiszem jobb így, tekintve a műszaki fordítások jelen színvonalát. (gyk.: Yamada DVD játékos)
Ha valaki kedvet kapott az én 210-esemhez, vagy még komolyabbat szeretne, akkor itt egy kis vizuális támogatás:
